Réz? Alumínium? Vezeték? Kábel? Mekkora a szükséges keresztmetszet?
Hosszasan folytathatnánk még a sort. Igyekszünk ebben a cikkben a teljesség igénye nélkül bemutatni a leggyakrabban használt vezetékek és kábelek típusait.

Vezetők alapanyaga

Épületek villanyszerelési munkáinál két alapanyag jöhet szóba: a réz, és az alumínium.
Ez a két alapanyag az, melyeknek az ára, a fajlagos ellenállása, és az egyéb fizikai tulajdonságai megfelelővé teszik őket, az épületek erőátviteli rendszereiben való alkalmazásához.
A réz és az alumínium fajlagos ellenállása hasonló, a réznek minimálisan kedvezőbbek az eredményei.
Azt az elején szögezzük le, hogy 16 mm2-es keresztmetszet alatt az alumínium alapanyagú vezetők használata új kivitelezéseknél tiltott. Ennek az oka az alumínium nem megfelelő fizikai tulajdonságaiban rejlik.
Egy kis keresztmetszetű alumínium vezetővel ellátott kábel könnyen megtörik, a csavaros kötéseknél a nyomás hatására az alumíniumnál hidegfolyás alakul ki. A hideg folyás következménye a laza kontaktus, ami miatt a csatlakozási pont melegedni fog. A szerencsésebb esetben érezni lehet az égett szigetelés szagát, és még egy esetleges tűz előtt be lehet avatkozni.
Egy meglévő hálózat bővítésénél, felújításánál törekedni kell a korszerűtlen alumínium vezetőjű kábelek és vezetékek cseréjére.
Lehetőség szerint el kell kerülni a vegyesen, rézzel és alumíniummal szerelt kötések létrehozását, de bizonyos technológiákkal az észszerűség határain belül megoldható a szakszerű és ezzel együtt biztonságos kivitelezés. Például az alumínium vezetékek kötésénél a minimum lemezes szorítófelülettel szerelt kötőelemek használata, mivel így a csavar nem nyírja el a vezetéket. A következő szint, az a rugós kötőelem, mellyel teljes mértékben elkerülhető a hidegfolyásból következő rossz kontaktus, mivel a rugóerő mindig azonos erővel szorítja a vezetéket.
A leginkább szakszerű megoldás az a rugós kötőelem, kontakt. pasztával kombinálva. Ezzel a pasztával a kötőelemet kell kitölteni, ami így biztosítja kötés légmentességét. Erre azért van szükség, mivel a kötőelem vezető része rézzel befuttatott rugóacélból készül, és így a réz és az alumínium kombinálásából egy kvázi galvánelemet hozunk létre. Ezt nevezzük elektrokémiai korróziónak.
Ennek a következménye pedig az lesz, hogy az alumínium anódként viselkedik, ami a terhelés és a légnedvesség függvényében belátható időn belül feloldódik. A kötés laza lesz, a vezető ér keresztmetszete csökken, és a pluszban a keletkező -rossz vezető tulajdonságokkal rendelkező- alumínium-oxid sem fog segíteni a melegedés elkerülésében.
Nagy keresztmetszetnél az úgynevezett CUPAL lemez használatával kerülhető el ez a jelenség.

Mi a különbség a kábel és a vezeték között?

Ennek a definiálása korántsem annyira egyszerű, mint azt elsőre gondoljuk.
Ebben a szabványok sincsenek túlzottan a segítségünkre, mivel azok sem fogalmaznak egyértelműen. Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, akkor nem tévedünk nagyot azzal, hogy a vezeték az egyszeresen szigetelt, a kábel pedig kétszeresen. Az alábbiakban felsorolt tételek javarészt „kábelszerű vezetékek”, de az egyszerűség kedvéért a kábel gyűjtőnév alatt vannak megemlítve.
Ha bonyolultabban szeretnénk fogalmazni, akkor a vezeték egy vezető érből áll, amit egy csőszerű PVC, vagy egyéb magas átütési szilárdsággal rendelkező szigeteléssel láttak el. A kábel minimum két vezetékből álló rendszer, amit ellátnak egy kémiai és/vagy fizikai behatásoknak ellenálló vezetékeket körül ölelő köpennyel is.
Szabvány szerint egyszeres szigetelésű vezetők használata csak és kizárólag olyan helyen engedélyezett, ahol csak szakember/kioktatott személy férhet hozzá. Vezetéket leginkább süllyesztett szerelésnél alkalmazunk, védőcsőbe behúzva. Ebben az esetben nem indokolt a kábel használata, mivel az fölöslegesen megnehezítené és megdrágítaná a munkát. Persze vannak kivételek. Például egy gipszkarton falban történő szereléskor az esetek döntő többségében hiába használunk védőcsövet, mégis kábelt húzunk be, mivel ezt a plusz mechanikai védelmet indokoltnak látjuk.
Mindig az adott alkalmazásnak megfelelő technológiát kell alkalmazni, hogy a szabványnak és a józan elvárásoknak meg tudjunk felelni. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány kábel típust, amit a leggyakrabban alkalmazni szoktunk.

NAYY
Kétszeres PVC szigetelésű alumínium földkábel, melyet védőcsőbe húzva célszerű elhelyezni a földben. Nagyon ellenálló köpenyszigeteléssel rendelkezik, jól bírja az UV sugárzást és a vizet is. Létezik sodrott és tömör vezetővel szerelt változata is.

NYY
Kétszeres PVC szigetelésű réz földkábel, melyet célszerűen védőcsőben kell elhelyezni a földbe. Nagyon ellenálló köpenyszigeteléssel rendelkezik, jól bírja az UV sugárzást és a vizet is. Létezik sodrott és tömör vezetővel szerelt változata is.

NYM-J (MBCU)
Kétszeres PVC szigetelésű, tömör réz vezetővel ellátott kábel. Fixen telepített eszközöknél használjuk, ahol az egyszeres szigetelésű, védőcsőbe húzott tömör vezeték mechanikai védelmét nem érezzük kielégítőnek. Szabvány szerint ez a típus szabadon falba süllyeszthető védőcsövezés nélkül is, de ezt a szerelési technikát lehetőség szerint érdemes elkerülni.

H05VV-F (MT)
Kétszeres PVC szigetelésű, finoman sodrott réz vezetővel ellátott kábel. Kis, és közepes mechanikai igénybevételhez használható kábel, flexibilis bekötésekhez. Ilyen kábelek például a hosszabbítók-, a háztartási álló lámpák, és a bojlerek kábelei.

H07RN-F (GT)
EPR bázisú gumi érszigeteléssel, és polikloroprén köpenyszigeteléssel ellátott sodrott réz vezetővel ellátott gumi tömlővezeték. Közepes mechanikai behatásoknak, víznek és olajnak ellenálló szigetelése jó szolgálatot tesz például üzemi konyhákban, építkezéseken.

YSLY
Kétszeres PVC szigetelésű, elemi réz szálakból sodrott vezetővel ellátott kábel, melyet elsősorban mérés-, szabályzás, és vezérléstechnikában használunk.

SiHF
Kétszeres szilikon szigetelésű, vékony réz szálakból álló kábel mely az alacsony mechanikai ellenállása mellett magas környezeti hőmérséklet esetén alkalmazandó. Leginkább szaunákban szoktuk használni.

CAT6 UTP kábel
Adatátvitelben, és kamerarendszerek szerelésénél szoktunk alkalmazni. Kerülni kell a rezezett alumínium erekkel gyártott olcsósított verziót belőle. Megtalálható a palettán egyszerű PVC szigetelésű beltéri formátumban, földkábelként, és feszítőszállal szerelt verzióban is.

Mi a különbség a sodrott és a tömör vezetővel szerelt kábelek között?

Épületek villanyszerelése esetében a számottevő különbség csak a mechanikai tulajdonságaiban van a két kábel/vezeték között. Ahol nem indokolt a sodrott vezetőjű kábel szerelése, ott célszerű a tömör használata, mivel jóval egyszerűbben és gyorsabban szerelhető ezekkel a legtöbb eszköz. A sodrott erű vezeték bekötésénél az esetek többségében szükséges ellátni a vezeték végét érvéghüvellyel, amivel biztosítható, hogy az elemi szálak ne lógjanak ki a csatlakozási pontból, és a kontaktus megfelelő legyen. Egy csavaros kötés esetében a sodrott erű vezeték érvéghüvely alkalmazása nélkül valószínűleg nem a teljes felületén fog érintkezni.

Szükséges keresztmetszet meghatározása

Az adott áramkör vezetékeinek a méretezésénél sok szempontot kell figyelembe venni.
A várható maximális terhelés, a feszültségesés, a mechanikai szilárdság és a melegedés az, amivel egy épület villanyszerelésénél számolni kell. A vezeték hossza, a vezető alapanyaga, és a maximális tartós áramfelvétel figyelembevételével kell kiszámolni a szükséges keresztmetszetet.
A mechanikai szilárdság meghatározásánál figyelembe kel venni a telepítésnél bekövetkező mechanikai behatásokat, és a jövőben a kábelre ható külső tényezőket is.
Általában véve igaz, hogy az általános dugalj áramköröket 2,5mm2 keresztmetszetű vezetékkel, 16 Amperre biztosítjuk, a világítási áramköröket pedig 1,5mm2-es keresztmetszet mellett 13 Amperes túláram-védelemmel szereljük. Általános felhasználás esetén így egy stabil és szabványos áramkört kapunk.
A nagyobb, és/vagy fixen telepített fogyasztóknak célszerű külön áramkört kiépíteni.

-2020- Ivicsics Attila